Lisette, úgy tesz, mintha éppen jönne
Mi bántja úgy, Merlin úr? Olyan gondterhelt.
Merlin
Sétálgatok.
Lisette
És maga úgy sétál, hogy rá sem néz arra, aki megszólítja?
Merlin
Séta közben ilyen szétszórt szoktam lenni.
Lisette
Miféle beszéd ez? Azt hiszem, szemtelen.
Merlin, félbeszakítja a jelenetet
Nyugalom, Lisette; ha már a jelenet elején sértegetsz, mit fogsz csinálni a végén?
Lisette
Hát tőlem ne is várj illemtudást, úgy beszélek, ahogy jön; folytassuk!
Merlin
Hol is tartottunk?
Lisette
Azt mondtam, hogy szemtelenül beszélsz.
Merlin
Látom, rosszkedvű vagy! Menjünk tovább, és egy szót se többet.
Lisette
Merlin úr itt Colette-et várja?
Merlin
Milyen veszekedést jósló kérdés!
Lisette
Még nem tartasz ott, ahol hiszed.
Merlin
Beérem azzal, hogy ott tartok, ahol tartok.
Lisette
Úgyis tudom, hogy kerülsz, és untatlak már néhány napja.
Merlin
Ha kegyed ennyire tájékozott, nem világosíthatom fel jobban.
Lisette
Tessék, te hitvány? Ilyesmivel vádollak, és még csak nem is védekezel?
Merlin
Nem szeretek senkivel sem vitatkozni.
Lisette
Na, hadd hallom: valld be, hogy tetszik neked Colette!
Merlin
Már miért ne tetszene?
Lisette
Valld be, hogy szereted!
Merlin
Meg szoktam tartani a titkaimat.
Lisette
Na, hagyjuk ezt, nem is érdekelnek.
Merlin
Akkor meg ne faggass!
Lisette
Elhagy egy ilyen kis falusiért!
Merlin
Dehogy hagylak, meg sem moccanok.
Colette, félbeszakítja onnan, ahol ül
Igen, de játék az, hogy a hátam mögött gyaláznak?
Merlin, haragszik, hogy félbeszakították
Persze, hát nem látja, hogy itt féltékenységből ócsárolja magát?
Colette
Na jó; de majd visszaadom én, csak kerüljön hozzám a szó!
Lisette
Én azt sem tudom már, hol tartottam.
Merlin
Szidtál.
Lisette
Ja! Hallod-e, ebben a jelenetben megverhetlek?
Merlin
Hát mivel csak komorna vagy, egy kis püfölés még belefér.
Lisette
Akkor folytassuk, hogy behúzhassak neked egyet.
Merlin
Ne, ne, a páholást hagyjuk meg az előadásra, és tegyük fel, hogy már meg is történt: felesleges kétszer alkalmazni.
Lisette
Ugye, bánatomban sírhatnék is?
Merlin
Semmi akadálya; sőt ki ne hagyd, az én érdemem és a te hiúságod ugyanúgy megkívánja.
Lisette, felkacag
Méghogy a te érdemed megkívánja, röhögnöm kell!
Tetteti, hogy sír.
Jaj, én nyomorult, miért is hallgattam a hízelgő bitangjára! Na Isten áldjon: már jön is a kis szégyentelen; de csak egyszer elkapjam!
Félbeszakítja
Mi lenne, ha megverném egy kicsit?
Colette, már felállt
Azt azért ne, legyen szíves; nem akarok kikapni; nem járja, hogy egy bolondozásért megverjenek: ha bár igaz lenne, még elviselném.
Lisette
A kis nebántsvirág!
Részlet Pierre de Marivaux: Les acteurs de bonne-foi című darabjából, kézirat
